KategĂłriĂĄk
 
 
 
 
 
 

Vietnami konyha

Foodland Magazin
29.07.2023

Vietnami konyha (vietnamiul: áșšm thá»±c Việt Nam) fontos rĂ©sze a vietnami kultĂșrĂĄnak. Az Ă©tkezĂ©s lehetƑsĂ©get kĂ­nĂĄl a vietnamiak szĂĄmĂĄra, hogy idƑt töltsenek egyĂŒtt a csalĂĄddal, Ă©s az ĂŒnnepsĂ©gek Ă©s eskĂŒvƑk központi eleme.

A vietnami konyhĂĄban hasznĂĄlt fƑ összetevƑk tĂŒkrözik az orszĂĄg elhelyezkedĂ©sĂ©t Ă©s helyi Ă©ghajlatĂĄt. A rizs, amelyet az orszĂĄg szerte vĂ­zi terĂŒleteken termesztenek, a mindennapi Ă©telek rĂ©sze, Ă©s kĂŒlönfĂ©le tĂ©sztafĂ©lĂ©ket Ă©s sĂŒtemĂ©nyeket kĂ©szĂ­tenek belƑle. A szĂĄmos buddhista vegetĂĄriĂĄnus Ă©tel mellett a vietnami fogĂĄsok kĂŒlönfĂ©le zöldsĂ©geket, gyĂłgynövĂ©nyeket Ă©s hĂșsokat ötvöznek. Az Ă©teleket szĂĄmos mĂłdon kĂ©szĂ­tik el, pĂ©ldĂĄul fƑzĂ©ssel, pĂĄrolĂĄssal vagy sĂŒtĂ©ssel. A szakĂĄcsok cĂ©lja, hogy az Ă©tel a lehetƑ legfrissebb Ă©s legtermĂ©szetesebb Ă­zeit megƑrizze. A vietnami konyhĂĄt gyakran a vilĂĄg egyik legegĂ©szsĂ©gesebbjekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon.

A vietnami konyha az öt elem filozĂłfiĂĄjĂĄt követi, amely az öt alapĂ­zben jelenik meg: csĂ­pƑs (fĂ©m), savanyĂș (fa), keserƱ (tƱz), sĂłs (vĂ­z) Ă©s Ă©des (föld). Minden vietnami Ă©telnek megvan a sajĂĄt egyedi Ă­ze, amely tĂŒkrözi egy vagy több ezen elemek közĂŒl.

HistĂłria

TörtĂ©nelmileg a vietnami konyhĂĄt szomszĂ©dai konyhĂĄi befolyĂĄsoltĂĄk. Az elsƑ Ă©vezredben Vietnam a KĂ­na alĂĄ tartozott, ennek köszönhetƑen sok alapanyagot, Ă©telt Ă©s fƑzĂ©si technikĂĄt vettek ĂĄt a kĂ­nai konyhĂĄtĂłl. PĂ©ldĂĄul az ehetƑ gombĂĄk hasznĂĄlatĂĄt, a serpenyƑben valĂł pirĂ­tĂĄst, vagy a szĂłjaszĂłsz alkalmazĂĄsĂĄt. Ennek ellenĂ©re a vietnami konyha megƑrizte sajĂĄtos karakterĂ©t, Ă©s a kĂ­nai hatĂĄs elsƑsorban az orszĂĄg Ă©szaki rĂ©szĂ©re korlĂĄtozĂłdik. A 13. szĂĄzadi mongol invĂĄziĂł következtĂ©ben a marhahĂșs hasznĂĄlata is elterjedt, ami olyan tipikus vietnami Ă©telekben jelenik meg, mint a phở bĂČ leves, vagy a bĂČ báș©y mĂłn (hĂ©tfĂ©le marhahĂșs elkĂ©szĂ­tĂ©se). A 2. Ă©vezred elejĂ©n Vietnam a kambodzsai Khmer KirĂĄlysĂĄg hatĂĄsa alĂĄ kerĂŒlt, amely mĂĄs szomszĂ©dokkal, mint Thaiföld Ă©s Laosz, olyan hozzĂĄvalĂłkat hozott be a vietnami konyhĂĄba, mint a kambodzsai lapos tojĂĄsos tĂ©szta, chili paprikĂĄk, kĂłkusztej vagy curry.

A 19. szĂĄzad közepĂ©tƑl a franciĂĄk kolonizĂĄltĂĄk VietnĂĄmot, Ă©s megalapĂ­tottĂĄk a francia IndokĂ­nĂĄt. Új hozzĂĄvalĂłkat hoztak magukkal, mint pĂ©ldĂĄul zöldsĂ©geket, mint pĂ©ldĂĄul burgonyĂĄt, sĂĄrgarĂ©pĂĄt, articsĂłkĂĄt, hagymĂĄt vagy spĂĄrgĂĄt. E zöldsĂ©geket hasonlĂłan kezdtĂ©k el hasznĂĄlni, mint a hagyomĂĄnyos helyi fajtĂĄkat, amit a vietnami neveik is tĂŒkröznek. A burgonyĂĄt khoai tĂąy-nek hĂ­vjĂĄk ("nyugati dioszĂłrĂĄ"), a hagymĂĄt hĂ nh tĂąy-nek ("nyugati salĂĄta hagyma"), Ă©s a spĂĄrgĂĄt măng tĂąy-nek ("nyugati bambusz hajtĂĄsok"). Egy mĂĄsik fontos francia elem a vietnami konyhĂĄban a bagett (bĂĄnh mĂŹ), amelyet, ellentĂ©tben a franciĂĄkkal, rizslisztbƑl kĂ©szĂ­tenek, Ă©s vajjal, pĂĄstĂ©tommal, fƱszernövĂ©nyekkel Ă©s zöldsĂ©gekkel töltik meg. TovĂĄbbĂĄ a franciĂĄk tejtermĂ©kekkel Ă©s kĂŒlönfĂ©le desszertekkel is gazdagĂ­tottĂĄk a helyi konyhĂĄt, mint pĂ©ldĂĄul a BĂĄnh flan, ami tojĂĄssĂĄrgĂĄjĂĄbĂłl, tejszĂ­nbƑl Ă©s karamellbƑl kĂ©szĂŒlt desszert.

HozzĂĄvalĂłk

  • Rizs

A rizs (gáșĄo) a vietnami konyha alapvetƑ hozzĂĄvalĂłja. FƑkĂ©nt fehĂ©r rizst, jĂĄzmin rizst (gáșĄo tĂĄm thÆĄm) vagy ragadĂłs rizst (gáșĄo náșżp) fogyasztanak. A fehĂ©r vagy jĂĄzmin rizst ĂĄltalĂĄban pĂĄroljĂĄk, Ă©s köretkĂ©nt tĂĄlaljĂĄk minden Ă©telhez. A ragadĂłs rizst mĂĄs hozzĂĄvalĂłkkal, mint pĂ©ldĂĄul mungĂłbabbal, kĂłkuszreszelĂ©kkel Ă©s cukorral pĂĄroljĂĄk. Ezt az Ă©telt xĂŽi nĂ©ven ismerik. A rizst rizsliszttĂ© is Ƒrölhetik, amibƑl kĂŒlönbözƑ tĂ­pusĂș tĂ©sztĂĄkat kĂ©szĂ­tenek, pĂ©ldĂĄul vĂ©kony tĂ©sztĂĄt (bĂșn) vagy szĂ©les, lapos tĂ©sztĂĄt (bĂĄnh phở), amelyeket levesekhez (phở) hasznĂĄlnak. A rizsbƑl kĂ©szĂ­tenek kĂŒlönbözƑ tĂ­pusĂș gombĂłcokat Ă©s sĂłs pitĂ©ket is, pĂ©ldĂĄul hĂșssal Ă©s mungĂłbabbal töltött rizstortĂĄt (bĂĄnh chưng). A rizspapĂ­rbĂłl (bĂĄnh trĂĄng) vĂ©kony lapokat kĂ©szĂ­tenek, amelybe hĂșsokat vagy egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkat csomagolnak, Ă©s ezeket a tekercseket olajban sĂŒtik (nem rĂĄn) vagy frissen fogyasztjĂĄk (nem cuốn).

  • ZöldsĂ©gek

A gyakran fogyasztott zöldsĂ©gek közĂ© tartozik a kĂĄposzta (cáșŁi báșŻp), a kĂ­nai kĂĄposzta (cáșŁi thĂŹa), a fokhagyma (tỏi), a tavaszi hagyma (hĂ nh lĂĄ), a rĂ©pa (cĂ  rốt), a hagyma (hĂ nh tĂąy), a chili paprika (ớt), a bambusz hajtĂĄs (măng), a daikon - fehĂ©r retek (cá»§ cáșŁi tráșŻng), a karfiol (sĂșp lÆĄ), az uborka (dưa chuột), a salĂĄta (xĂ  lĂĄch), a babcsĂ­ra (giĂĄ đỗ) Ă©s mĂ©g sok mĂĄs. A kĂŒlönlegessĂ©gek közĂ© tartozik a vĂ­zi spenĂłt (rau muống), a keserƱ uborka (khổ qua) Ă©s a tĂ©li dinnye (bĂ­ đao), amelybƑl teĂĄt is kĂ©szĂ­tenek. A burgonya helyett Ă©desburgonyĂĄt (khoai lang), tarĂłt (khoai nước, khoai mĂŽn vagy khoai sọ) Ă©s maniokot (khoai mĂŹ vagy sáșŻn) hasznĂĄlnak, amelybƑl tapiokagyöngyöket kĂ©szĂ­tenek, amiket desszertekhez hasznĂĄlnak. A zöldsĂ©gek pĂĄrolva tĂĄlalhatĂłk tĂ©sztĂĄkkal, levesekben, sĂŒthetƑk, vagy currybe kerĂŒlhetnek, rizspapĂ­rba csomagolhatĂłk, vagy köretkĂ©nt, salĂĄtakĂ©nt is tĂĄlalhatĂłk. A canh egy könnyƱ zöldsĂ©gleves, amelyet ĂĄltalĂĄban az Ă©tkezĂ©s vĂ©gĂ©n szolgĂĄlnak fel.

  • GyĂŒmölcsök

A nĂ©pszerƱ gyĂŒmölcsök közĂ© tartozik a mangĂł (xoĂ i), az ananĂĄsz (dứa), a dinnye (dưa háș„u), a lychee (váșŁi), a mandarin (quĂœt hồng), a karambola (kháșż), a kĂłkusz (dừa), a papaya (đu đủ), a durian (sáș§u riĂȘng), a jackfruit (mĂ­t), a pitahaya (thanh long) Ă©s a pomelo (bưởi), amelyeket snackkĂ©nt fogyasztanak, vagy Ă©dessĂ©gkĂ©nt köretkĂ©nt tĂĄlalnak, esetleg sĂłs Ă©telekhez adjĂĄk, hogy kontrasztos Ă©des Ă­zt adjanak. A tipikus vietnami gyĂŒmölcs a momordika (gáș„c), amely piros szĂ­nt ad a rizses Ă©teleknek.

  • HĂŒvelyesek Ă©s diĂłfĂ©lĂ©k

A hĂŒvelyesek, mint a bab, borsĂł Ă©s lencse, szĂ©les körben fogyasztottak VietnĂĄmban. A tofu (đáș­u phỄ), amely szĂłjĂĄbĂłl kĂ©szĂŒl, sok hagyomĂĄnyos Ă©tel alapanyaga. NĂ©pszerƱ hozzĂĄvalĂł a babcsĂ­ra (giĂĄ đỗ) Ă©s a borsĂłhĂŒvely. A földimogyorĂł (láșĄc) pĂ©pesĂ­tve kerĂŒl az Ă©telekbe, Ă©s gyakran adjĂĄk levesekhez, pörköltekhez vagy tĂ©sztaĂ©telekhez. A pirĂ­tott földimogyorĂłt gyakran hasznĂĄljĂĄk az elkĂ©szĂŒlt Ă©telek szĂłrĂĄsĂĄhoz. A szezĂĄmmagbĂłl (vừng) szezĂĄmolajat kĂ©szĂ­tenek, amit kis mennyisĂ©gben az Ă©tkek Ă­zesĂ­tĂ©sĂ©re hasznĂĄlnak, valamint a pirĂ­tott magot is szĂłrjĂĄk az Ă©telekre.

  • Halak Ă©s tengeri herkentyƱk

VietnĂĄm tengerparti orszĂĄg, gazdag folyĂłhĂĄlĂłzattal, Ă­gy a halak, vĂ­zi rĂĄkfĂ©lĂ©k (garnĂ©larĂĄk (tĂŽm), rĂĄkok (cua)) Ă©s puhatestƱek (kalamĂĄr (má»±c), polipok, kagylĂłk (háșżn)) alapvetƑ rĂ©szei a hagyomĂĄnyos vietnami Ă©trendnek. A halak Ă©s a tengeri herkentyƱk nĂ©pszerƱek levesekben, sĂŒlt keverĂ©kekben, rizses Ă©telekben, kĂłkusztejjel kĂ©szĂŒlt currykben, valamint sĂŒlt, grillezett vagy rizspapĂ­rba csomagolt formĂĄban. ÉdesvĂ­zi halak közĂŒl nĂ©pszerƱ az Anabas testudineus (cĂĄ rĂŽ) Ă©s mĂĄs fajok, mint a csĂ­kok, harcsĂĄk (cĂĄ lĂłc), ponty (cĂĄ chĂ©p), amur (cĂĄ tráșŻm cỏ), pangĂĄzus (cĂĄ tra nuĂŽi) Ă©s a kĂ­gyĂłzĂłhal (vietnami angolna - lÆ°ÆĄn). A tengeri halak között gyakoriak a kanics (cĂĄ mĂč), makrĂ©la (cĂĄ thu) Ă©s a wahoo (ca thu ngĂ ng).

  • HalĂĄszlĂ©

A halĂĄszlĂ© (nước máșŻm) alapvetƑ összetevƑje a vietnami konyhĂĄnak. Rendszerint kĂŒlönfĂ©le szĂłszok alapanyagakĂ©nt szolgĂĄl (pĂ©ldĂĄul nước cháș„m), Ă©s mindenfĂ©le Ă©telt Ă­zesĂ­tenek vele. VietnĂĄmban ugyanazt a szerepet tölti be, mint a szĂłjaszĂłsz KĂ­nĂĄban. A halĂĄszlevet Ășgy kĂ©szĂ­tik, hogy nagy tartĂĄlyokban hĂłnapokig erjesztik az ananĂĄszokat Ă©s mĂĄs halakat, sĂłt Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkat. Az erjedĂ©s sorĂĄn a tartĂĄly aljĂĄn folyadĂ©k keletkezik, amit a tetejĂ©re öntenek, Ă©s ismĂ©t erjesztik. Az Ă­gy elkĂ©szĂŒlt szĂłsz sĂłs Ă©s Ă©des Ă­zƱ egyarĂĄnt.

  • HĂșs

A hĂșs fogyasztĂĄsa VietnĂĄmban hagyomĂĄnyosan mĂ©rtĂ©kkel törtĂ©nik. Leggyakrabban marhahĂșst (thịt bĂČ) esznek, amelyet fƑleg zöldsĂ©gekkel egyĂŒtt sĂŒtve, szĂłjaszĂłsszal fƑzve, vagy levesekben fogyasztanak, disznĂłhĂșst (thịt lợn), amelyet ĂĄltalĂĄban darĂĄlva töltenek kĂŒlönbözƑ tekercsekbe, Ă©s csirkehĂșst (thịt gĂ ), amit fƱszerekkel fƑznek, vagy sĂŒlt tĂ©sztĂĄval, rizzsel Ă©s zöldsĂ©gekkel kĂ©szĂ­tenek. A kecskehĂșs (thịt dĂȘ) Ă©s a borjĂșhĂșs (thịt bĂȘ) ĂĄltalĂĄban sĂŒlt formĂĄban, vĂ©kony szeletekre vĂĄgva, citromlĂ©vel meglocsolva, Ă©s pirĂ­tott szezĂĄmmal megszĂłrva tĂĄlaljĂĄk. A kacsĂĄk (vịt) Ă©s libĂĄk (ngỗng) fƑzve vagy sĂŒtve nĂ©pszerƱek VietnĂĄmban. A kutyahĂșs (thịt chĂł) kĂŒlönlegessĂ©gnek szĂĄmĂ­t, Ă©s gyĂłgyĂ­tĂł hatĂĄst tulajdonĂ­tanak neki (erƑt ad a testnek, elƱzi a szerencsĂ©tlensĂ©get). ÁltalĂĄban sĂŒtve, pĂĄrolva, fƑzve vagy sĂŒtve kĂ©szĂ­tik. VietnĂĄmban mĂĄs ĂĄllatok, pĂ©ldĂĄul kĂ­gyĂłk, teknƑsök, szarvasok, vagy vaddisznĂłk hĂșsĂĄt is fogyasztjĂĄk, azonban a hĂĄzi macska hĂșsa ritkĂĄn kerĂŒl fogyasztĂĄsra, Ă©s annak fogyasztĂĄsa illegĂĄlis. RĂ©gen "Tiểu hổ" nĂ©ven kĂ©szĂ­tettĂ©k el, ami "tigris kölyök"-et jelent.

  • FƱszernövĂ©nyek Ă©s fƱszerek

A fƱszernövĂ©nyek Ă©s zöldsĂ©gek (koriander, kapor, menta, Ășjhagyma Ă©s egyĂ©b) köretkĂ©nt gyakran fogyasztottak, Ă©s alapvetƑ rĂ©szei a vietnami konyhĂĄnak. A friss fƱszernövĂ©nyek (rau thÆĄm) szinte minden Ă©tkezĂ©shez hozzĂĄjĂĄrulnak. Frissen tĂ©pett fƱszernövĂ©nyekkel szĂłrjĂĄk meg az Ă©teleket, Ă©s kĂŒlönfĂ©le Ă©tkezĂ©sekhez, mint levesek, tĂ©szta- Ă©s rizsĂ©tkezĂ©sek, salĂĄtĂĄk, pörköltek, töltött tĂ©sztĂĄk Ă©s tekercsek is kĂ©szĂ­thetƑk velĂŒk. A leggyakrabban hasznĂĄlt fƱszernövĂ©nyek közĂ© tartozik a koriander (rau mĂči), a thai bazsalikom (rau hĂșng quáșż), a lila perilla (tĂ­a tĂŽ), a fehĂ©r perilla (kinh giới), a vietnami koriander (rau răm), a mexikĂłi koriander (mĂči táș§u), a citromfƱ (sáșŁ), a chili paprika (ớt), a galangĂĄl (riềng), a gyömbĂ©r (gừng), a kellemes illatĂș balzsamfƱ (ngĂČ), a kurkuma (nghệ), a csillagĂĄnizs (hoa hồi), a tamarind (me), az öt fƱszer keverĂ©ke (ngĆ© vị hÆ°ÆĄng) Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłk.

FƑzĂ©si technikĂĄk

  • ChiĂȘn, rĂĄn: sĂŒlt Ă©telek.
  • XĂ o: kis mennyisĂ©gƱ olajban törtĂ©nƑ sĂŒtĂ©s folyamatos kevergetĂ©ssel.
  • Kho: pĂĄrolt Ă©telek.
  • Háș§m: lassĂș fƑzĂ©s sok fƱszerrel Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkkal.
  • Rim: pĂĄrolĂĄs (a vĂ­z ĂĄltalĂĄban nem fƑ).
  • Luộc: vĂ­zben fƑzött Ă©telek.
  • Háș„p: pĂĄrolt Ă©telek.
  • Om: kerĂĄmia edĂ©nyben törtĂ©nƑ fƑzĂ©s.

Here is the Hungarian translation of the text you provided: ---

Tipikus vietnami ételek

Levesek

  • Phở - Leves szĂ©les rizstĂ©sztĂĄval (phở), hĂșskockĂĄkkal tĂĄlalva - ĂĄltalĂĄban marhahĂșssal (phở bĂČ) vagy csirkehĂșssal (phở gĂ ), zöldsĂ©gekkel Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel (hagyma, Ășjhagyma, koriander, thai bazsalikom), amit csont- Ă©s hĂșsvibrĂĄlĂł levessel öntenek le, Ă©s kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel (fahĂ©j, csillagĂĄnizs stb.) Ă­zesĂ­tenek. A levest lime-mal, chilivel Ă©s halas szĂłsszal Ă­zesĂ­tik.
  • BĂșn bĂČ Huáșż - TĂ©szta leves, marhahĂșssal, citromfƱvel, korianderrel, lime-mal, garnĂ©laszĂłsszal Ă©s babcsĂ­rĂĄval.
  • BĂșn MáșŻm - Tengeri Ă©telt tartalmazĂł leves (garnĂ©larĂĄk, kalamĂĄr) Ă©s rizstĂ©szta.
  • Canh chua - Halleves karambolĂĄval, ananĂĄsszal, paradicsommal Ă©s tamarindos alapĂș levessel, kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel Ă©s gyĂłgynövĂ©nyekkel Ă­zesĂ­tve. ÁltalĂĄban tengeri herkentyƱket is hozzĂĄadnak.

HĂșsĂ©telek

  • BĂșn cháșŁ - Grillezett sertĂ©shĂșs rizstĂ©sztĂĄval (bĂșn), gyĂłgynövĂ©nyekkel, zöldsĂ©gekkel Ă©s halszĂłsszal (nước cháș„m)
  • Thịt bĂČ kho - PĂĄrolt marhahĂșs zöldsĂ©gekkel (rĂ©pa, retek, hagyma), tĂ©sztĂĄval Ă©s kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel.
  • BĂșn bĂČ Nam Bộ - SalĂĄta rizstĂ©sztĂĄbĂłl, salĂĄtĂĄbĂłl, sĂŒlt marhahĂșsbĂłl, hagymĂĄbĂłl, babcsĂ­rĂĄbĂłl Ă©s egyĂ©b zöldsĂ©gekbƑl, amit lĂ©vel leöntve tĂĄlalnak, durvĂĄra tört földimogyorĂłval Ă©s sĂŒlt hagymĂĄval megszĂłrva.
  • GiĂČ lỄa - SertĂ©shĂșs szalĂĄmi.

Tekercsek és palacsintåk

  • BĂĄnh cuốn - PĂĄrolt tekercs, vĂ©kony rizstĂ©sztĂĄval, töltve gombĂĄval Ă©s sertĂ©shĂșssal, sĂŒlt hagyma darabokkal megszĂłrva, Ă©s halszĂłsszal tĂĄlalva.
  • Nem cuốn - Gyakran gỏi cuốn nĂ©ven is ismert, friss tekercsek sertĂ©shĂșssal vagy garnĂ©lĂĄval, zöldsĂ©gekkel Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel, rizspapĂ­rba csomagolva, halszĂłsszal tĂĄlalva.
  • Nem rĂĄn - Ismert jarnyekĂ©nt. SĂŒlt tekercsek rizspapĂ­rbĂłl, töltve hĂșs, gomba, tĂ©szta Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkkal, Ă©s halszĂłsszal tĂĄlalva.
  • BĂĄnh xĂšo - SĂŒlt palacsinta rizslisztbƑl, kurkumĂĄbĂłl Ă©s kĂłkusztejbƑl, töltve sertĂ©shĂșssal, garnĂ©lĂĄval, babcsĂ­rĂĄval, salĂĄtĂĄval Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel.

Rizs ételek

  • XĂŽi - RagadĂłs rizs, kĂŒlönbözƑ hozzĂĄvalĂłkkal, pĂ©ldĂĄul Ă©desen cukorral, kĂłkusztejjel, hĂŒvelyesekkel, diĂłval, gyĂŒmölcsökkel, vagy sĂłsan hĂșssal, hĂŒvelyesekkel stb.
  • BĂĄnh chưng - HagyomĂĄnyos, ragadĂłs rizsbƑl kĂ©szĂŒlt torta, sertĂ©shĂșssal Ă©s mungĂł babbal. Az összetevƑket dong lĂĄ levĂ©lbe csomagoljĂĄk, latin neve Phyllodes placentaria, Ă©s ebben fƑzik. Ezt az Ă©telt hagyomĂĄnyosan a vietnami ĂșjĂ©v (Táșżt) ĂŒnnepein fogyasztjĂĄk.

PĂ©ksĂŒtemĂ©nyek

  • BĂĄnh mĂŹ - Vietnami bagett, pĂĄstĂ©tommal, majonĂ©zzel, savanyĂș rĂ©pĂĄval Ă©s fehĂ©r retek, uborkĂĄval, chilivel Ă©s kĂŒlönfĂ©le hĂșsokkal, mint grillezett hĂșs, vietnami szalĂĄmi, sĂŒlt tofu Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłk.

Desszertek

  • BĂĄnh rĂĄn - SĂŒlt gombĂłcok ragadĂłs rizslisztbƑl, Ă©des mungĂł bab pasztĂĄval, jĂĄzmin illattal, Ă©s szezĂĄmmagban meghempergetve. A jĂĄzmin illatot csak Ă©szak-VietnĂĄmban hasznĂĄljĂĄk.

Italok

  • TrĂ  việt - Vietnami (zöld) tea.
  • CĂ  phĂȘ đá - ErƑs kĂĄvĂ© jĂ©ggel Ă©s sƱrĂ­tett tejjel.
  • Nước MĂ­a - CukornĂĄd lĂ©.
  • RÆ°á»Łu ráșŻn - KĂ­gyĂł a rizs desztillĂĄtumban vagy desztillĂĄtum, amit kĂ­gyĂł folyadĂ©kkal (vĂ©r, epe, mĂ©reg) kevernek.

ForrĂĄs: https://cs.wikipedia.org/

Az Ön Ă©rtĂ©kelĂ©se

...

VĂĄlasz hozzĂĄadĂĄsa hozzĂĄszĂłlĂĄshoz:

... MegszĂŒnteti
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Teljes (asztali) verziĂł