Vietnami konyha
Vietnami konyha (vietnamiul: áșšm thá»±c Viá»t Nam) fontos rĂ©sze a vietnami kultĂșrĂĄnak. Az Ă©tkezĂ©s lehetĆsĂ©get kĂnĂĄl a vietnamiak szĂĄmĂĄra, hogy idĆt töltsenek egyĂŒtt a csalĂĄddal, Ă©s az ĂŒnnepsĂ©gek Ă©s eskĂŒvĆk központi eleme.
A vietnami konyhĂĄban hasznĂĄlt fĆ Ă¶sszetevĆk tĂŒkrözik az orszĂĄg elhelyezkedĂ©sĂ©t Ă©s helyi Ă©ghajlatĂĄt. A rizs, amelyet az orszĂĄg szerte vĂzi terĂŒleteken termesztenek, a mindennapi Ă©telek rĂ©sze, Ă©s kĂŒlönfĂ©le tĂ©sztafĂ©lĂ©ket Ă©s sĂŒtemĂ©nyeket kĂ©szĂtenek belĆle. A szĂĄmos buddhista vegetĂĄriĂĄnus Ă©tel mellett a vietnami fogĂĄsok kĂŒlönfĂ©le zöldsĂ©geket, gyĂłgynövĂ©nyeket Ă©s hĂșsokat ötvöznek. Az Ă©teleket szĂĄmos mĂłdon kĂ©szĂtik el, pĂ©ldĂĄul fĆzĂ©ssel, pĂĄrolĂĄssal vagy sĂŒtĂ©ssel. A szakĂĄcsok cĂ©lja, hogy az Ă©tel a lehetĆ legfrissebb Ă©s legtermĂ©szetesebb Ăzeit megĆrizze. A vietnami konyhĂĄt gyakran a vilĂĄg egyik legegĂ©szsĂ©gesebbjekĂ©nt tartjĂĄk szĂĄmon.
A vietnami konyha az öt elem filozĂłfiĂĄjĂĄt követi, amely az öt alapĂzben jelenik meg: csĂpĆs (fĂ©m), savanyĂș (fa), keserƱ (tƱz), sĂłs (vĂz) Ă©s Ă©des (föld). Minden vietnami Ă©telnek megvan a sajĂĄt egyedi Ăze, amely tĂŒkrözi egy vagy több ezen elemek közĂŒl.
HistĂłria
TörtĂ©nelmileg a vietnami konyhĂĄt szomszĂ©dai konyhĂĄi befolyĂĄsoltĂĄk. Az elsĆ Ă©vezredben Vietnam a KĂna alĂĄ tartozott, ennek köszönhetĆen sok alapanyagot, Ă©telt Ă©s fĆzĂ©si technikĂĄt vettek ĂĄt a kĂnai konyhĂĄtĂłl. PĂ©ldĂĄul az ehetĆ gombĂĄk hasznĂĄlatĂĄt, a serpenyĆben valĂł pirĂtĂĄst, vagy a szĂłjaszĂłsz alkalmazĂĄsĂĄt. Ennek ellenĂ©re a vietnami konyha megĆrizte sajĂĄtos karakterĂ©t, Ă©s a kĂnai hatĂĄs elsĆsorban az orszĂĄg Ă©szaki rĂ©szĂ©re korlĂĄtozĂłdik. A 13. szĂĄzadi mongol invĂĄziĂł következtĂ©ben a marhahĂșs hasznĂĄlata is elterjedt, ami olyan tipikus vietnami Ă©telekben jelenik meg, mint a phá» bĂČ leves, vagy a bĂČ báș©y mĂłn (hĂ©tfĂ©le marhahĂșs elkĂ©szĂtĂ©se). A 2. Ă©vezred elejĂ©n Vietnam a kambodzsai Khmer KirĂĄlysĂĄg hatĂĄsa alĂĄ kerĂŒlt, amely mĂĄs szomszĂ©dokkal, mint Thaiföld Ă©s Laosz, olyan hozzĂĄvalĂłkat hozott be a vietnami konyhĂĄba, mint a kambodzsai lapos tojĂĄsos tĂ©szta, chili paprikĂĄk, kĂłkusztej vagy curry.
A 19. szĂĄzad közepĂ©tĆl a franciĂĄk kolonizĂĄltĂĄk VietnĂĄmot, Ă©s megalapĂtottĂĄk a francia IndokĂnĂĄt. Ăj hozzĂĄvalĂłkat hoztak magukkal, mint pĂ©ldĂĄul zöldsĂ©geket, mint pĂ©ldĂĄul burgonyĂĄt, sĂĄrgarĂ©pĂĄt, articsĂłkĂĄt, hagymĂĄt vagy spĂĄrgĂĄt. E zöldsĂ©geket hasonlĂłan kezdtĂ©k el hasznĂĄlni, mint a hagyomĂĄnyos helyi fajtĂĄkat, amit a vietnami neveik is tĂŒkröznek. A burgonyĂĄt khoai tĂąy-nek hĂvjĂĄk ("nyugati dioszĂłrĂĄ"), a hagymĂĄt hĂ nh tĂąy-nek ("nyugati salĂĄta hagyma"), Ă©s a spĂĄrgĂĄt mÄng tĂąy-nek ("nyugati bambusz hajtĂĄsok"). Egy mĂĄsik fontos francia elem a vietnami konyhĂĄban a bagett (bĂĄnh mĂŹ), amelyet, ellentĂ©tben a franciĂĄkkal, rizslisztbĆl kĂ©szĂtenek, Ă©s vajjal, pĂĄstĂ©tommal, fƱszernövĂ©nyekkel Ă©s zöldsĂ©gekkel töltik meg. TovĂĄbbĂĄ a franciĂĄk tejtermĂ©kekkel Ă©s kĂŒlönfĂ©le desszertekkel is gazdagĂtottĂĄk a helyi konyhĂĄt, mint pĂ©ldĂĄul a BĂĄnh flan, ami tojĂĄssĂĄrgĂĄjĂĄbĂłl, tejszĂnbĆl Ă©s karamellbĆl kĂ©szĂŒlt desszert.
HozzĂĄvalĂłk
- Rizs
A rizs (gáșĄo) a vietnami konyha alapvetĆ hozzĂĄvalĂłja. FĆkĂ©nt fehĂ©r rizst, jĂĄzmin rizst (gáșĄo tĂĄm thÆĄm) vagy ragadĂłs rizst (gáșĄo náșżp) fogyasztanak. A fehĂ©r vagy jĂĄzmin rizst ĂĄltalĂĄban pĂĄroljĂĄk, Ă©s köretkĂ©nt tĂĄlaljĂĄk minden Ă©telhez. A ragadĂłs rizst mĂĄs hozzĂĄvalĂłkkal, mint pĂ©ldĂĄul mungĂłbabbal, kĂłkuszreszelĂ©kkel Ă©s cukorral pĂĄroljĂĄk. Ezt az Ă©telt xĂŽi nĂ©ven ismerik. A rizst rizsliszttĂ© is Ćrölhetik, amibĆl kĂŒlönbözĆ tĂpusĂș tĂ©sztĂĄkat kĂ©szĂtenek, pĂ©ldĂĄul vĂ©kony tĂ©sztĂĄt (bĂșn) vagy szĂ©les, lapos tĂ©sztĂĄt (bĂĄnh phá»), amelyeket levesekhez (phá») hasznĂĄlnak. A rizsbĆl kĂ©szĂtenek kĂŒlönbözĆ tĂpusĂș gombĂłcokat Ă©s sĂłs pitĂ©ket is, pĂ©ldĂĄul hĂșssal Ă©s mungĂłbabbal töltött rizstortĂĄt (bĂĄnh chưng). A rizspapĂrbĂłl (bĂĄnh trĂĄng) vĂ©kony lapokat kĂ©szĂtenek, amelybe hĂșsokat vagy egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkat csomagolnak, Ă©s ezeket a tekercseket olajban sĂŒtik (nem rĂĄn) vagy frissen fogyasztjĂĄk (nem cuá»n).
- Zöldségek
A gyakran fogyasztott zöldsĂ©gek közĂ© tartozik a kĂĄposzta (cáșŁi báșŻp), a kĂnai kĂĄposzta (cáșŁi thĂŹa), a fokhagyma (tá»i), a tavaszi hagyma (hĂ nh lĂĄ), a rĂ©pa (cĂ rá»t), a hagyma (hĂ nh tĂąy), a chili paprika (á»t), a bambusz hajtĂĄs (mÄng), a daikon - fehĂ©r retek (cá»§ cáșŁi tráșŻng), a karfiol (sĂșp lÆĄ), az uborka (dưa chuá»t), a salĂĄta (xĂ lĂĄch), a babcsĂra (giĂĄ Äá») Ă©s mĂ©g sok mĂĄs. A kĂŒlönlegessĂ©gek közĂ© tartozik a vĂzi spenĂłt (rau muá»ng), a keserƱ uborka (khá» qua) Ă©s a tĂ©li dinnye (bĂ Äao), amelybĆl teĂĄt is kĂ©szĂtenek. A burgonya helyett Ă©desburgonyĂĄt (khoai lang), tarĂłt (khoai nưá»c, khoai mĂŽn vagy khoai sá») Ă©s maniokot (khoai mĂŹ vagy sáșŻn) hasznĂĄlnak, amelybĆl tapiokagyöngyöket kĂ©szĂtenek, amiket desszertekhez hasznĂĄlnak. A zöldsĂ©gek pĂĄrolva tĂĄlalhatĂłk tĂ©sztĂĄkkal, levesekben, sĂŒthetĆk, vagy currybe kerĂŒlhetnek, rizspapĂrba csomagolhatĂłk, vagy köretkĂ©nt, salĂĄtakĂ©nt is tĂĄlalhatĂłk. A canh egy könnyƱ zöldsĂ©gleves, amelyet ĂĄltalĂĄban az Ă©tkezĂ©s vĂ©gĂ©n szolgĂĄlnak fel.
- GyĂŒmölcsök
A nĂ©pszerƱ gyĂŒmölcsök közĂ© tartozik a mangĂł (xoĂ i), az ananĂĄsz (dứa), a dinnye (dưa háș„u), a lychee (váșŁi), a mandarin (quĂœt há»ng), a karambola (kháșż), a kĂłkusz (dừa), a papaya (Äu Äá»§), a durian (sáș§u riĂȘng), a jackfruit (mĂt), a pitahaya (thanh long) Ă©s a pomelo (bưá»i), amelyeket snackkĂ©nt fogyasztanak, vagy Ă©dessĂ©gkĂ©nt köretkĂ©nt tĂĄlalnak, esetleg sĂłs Ă©telekhez adjĂĄk, hogy kontrasztos Ă©des Ăzt adjanak. A tipikus vietnami gyĂŒmölcs a momordika (gáș„c), amely piros szĂnt ad a rizses Ă©teleknek.
- HĂŒvelyesek Ă©s diĂłfĂ©lĂ©k
A hĂŒvelyesek, mint a bab, borsĂł Ă©s lencse, szĂ©les körben fogyasztottak VietnĂĄmban. A tofu (Äáșu phỄ), amely szĂłjĂĄbĂłl kĂ©szĂŒl, sok hagyomĂĄnyos Ă©tel alapanyaga. NĂ©pszerƱ hozzĂĄvalĂł a babcsĂra (giĂĄ Äá») Ă©s a borsĂłhĂŒvely. A földimogyorĂł (láșĄc) pĂ©pesĂtve kerĂŒl az Ă©telekbe, Ă©s gyakran adjĂĄk levesekhez, pörköltekhez vagy tĂ©sztaĂ©telekhez. A pirĂtott földimogyorĂłt gyakran hasznĂĄljĂĄk az elkĂ©szĂŒlt Ă©telek szĂłrĂĄsĂĄhoz. A szezĂĄmmagbĂłl (vừng) szezĂĄmolajat kĂ©szĂtenek, amit kis mennyisĂ©gben az Ă©tkek ĂzesĂtĂ©sĂ©re hasznĂĄlnak, valamint a pirĂtott magot is szĂłrjĂĄk az Ă©telekre.
- Halak és tengeri herkentyƱk
VietnĂĄm tengerparti orszĂĄg, gazdag folyĂłhĂĄlĂłzattal, Ăgy a halak, vĂzi rĂĄkfĂ©lĂ©k (garnĂ©larĂĄk (tĂŽm), rĂĄkok (cua)) Ă©s puhatestƱek (kalamĂĄr (má»±c), polipok, kagylĂłk (háșżn)) alapvetĆ rĂ©szei a hagyomĂĄnyos vietnami Ă©trendnek. A halak Ă©s a tengeri herkentyƱk nĂ©pszerƱek levesekben, sĂŒlt keverĂ©kekben, rizses Ă©telekben, kĂłkusztejjel kĂ©szĂŒlt currykben, valamint sĂŒlt, grillezett vagy rizspapĂrba csomagolt formĂĄban. ĂdesvĂzi halak közĂŒl nĂ©pszerƱ az Anabas testudineus (cĂĄ rĂŽ) Ă©s mĂĄs fajok, mint a csĂkok, harcsĂĄk (cĂĄ lĂłc), ponty (cĂĄ chĂ©p), amur (cĂĄ tráșŻm cá»), pangĂĄzus (cĂĄ tra nuĂŽi) Ă©s a kĂgyĂłzĂłhal (vietnami angolna - lÆ°ÆĄn). A tengeri halak között gyakoriak a kanics (cĂĄ mĂč), makrĂ©la (cĂĄ thu) Ă©s a wahoo (ca thu ngĂ ng).
- Halåszlé
A halĂĄszlĂ© (nưá»c máșŻm) alapvetĆ Ă¶sszetevĆje a vietnami konyhĂĄnak. Rendszerint kĂŒlönfĂ©le szĂłszok alapanyagakĂ©nt szolgĂĄl (pĂ©ldĂĄul nưá»c cháș„m), Ă©s mindenfĂ©le Ă©telt ĂzesĂtenek vele. VietnĂĄmban ugyanazt a szerepet tölti be, mint a szĂłjaszĂłsz KĂnĂĄban. A halĂĄszlevet Ășgy kĂ©szĂtik, hogy nagy tartĂĄlyokban hĂłnapokig erjesztik az ananĂĄszokat Ă©s mĂĄs halakat, sĂłt Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkat. Az erjedĂ©s sorĂĄn a tartĂĄly aljĂĄn folyadĂ©k keletkezik, amit a tetejĂ©re öntenek, Ă©s ismĂ©t erjesztik. Az Ăgy elkĂ©szĂŒlt szĂłsz sĂłs Ă©s Ă©des ĂzƱ egyarĂĄnt.
- HĂșs
A hĂșs fogyasztĂĄsa VietnĂĄmban hagyomĂĄnyosan mĂ©rtĂ©kkel törtĂ©nik. Leggyakrabban marhahĂșst (thá»t bĂČ) esznek, amelyet fĆleg zöldsĂ©gekkel egyĂŒtt sĂŒtve, szĂłjaszĂłsszal fĆzve, vagy levesekben fogyasztanak, disznĂłhĂșst (thá»t lợn), amelyet ĂĄltalĂĄban darĂĄlva töltenek kĂŒlönbözĆ tekercsekbe, Ă©s csirkehĂșst (thá»t gĂ ), amit fƱszerekkel fĆznek, vagy sĂŒlt tĂ©sztĂĄval, rizzsel Ă©s zöldsĂ©gekkel kĂ©szĂtenek. A kecskehĂșs (thá»t dĂȘ) Ă©s a borjĂșhĂșs (thá»t bĂȘ) ĂĄltalĂĄban sĂŒlt formĂĄban, vĂ©kony szeletekre vĂĄgva, citromlĂ©vel meglocsolva, Ă©s pirĂtott szezĂĄmmal megszĂłrva tĂĄlaljĂĄk. A kacsĂĄk (vá»t) Ă©s libĂĄk (ngá»ng) fĆzve vagy sĂŒtve nĂ©pszerƱek VietnĂĄmban. A kutyahĂșs (thá»t chĂł) kĂŒlönlegessĂ©gnek szĂĄmĂt, Ă©s gyĂłgyĂtĂł hatĂĄst tulajdonĂtanak neki (erĆt ad a testnek, elƱzi a szerencsĂ©tlensĂ©get). ĂltalĂĄban sĂŒtve, pĂĄrolva, fĆzve vagy sĂŒtve kĂ©szĂtik. VietnĂĄmban mĂĄs ĂĄllatok, pĂ©ldĂĄul kĂgyĂłk, teknĆsök, szarvasok, vagy vaddisznĂłk hĂșsĂĄt is fogyasztjĂĄk, azonban a hĂĄzi macska hĂșsa ritkĂĄn kerĂŒl fogyasztĂĄsra, Ă©s annak fogyasztĂĄsa illegĂĄlis. RĂ©gen "Tiá»u há»" nĂ©ven kĂ©szĂtettĂ©k el, ami "tigris kölyök"-et jelent.
- FƱszernövények és fƱszerek
A fƱszernövĂ©nyek Ă©s zöldsĂ©gek (koriander, kapor, menta, Ășjhagyma Ă©s egyĂ©b) köretkĂ©nt gyakran fogyasztottak, Ă©s alapvetĆ rĂ©szei a vietnami konyhĂĄnak. A friss fƱszernövĂ©nyek (rau thÆĄm) szinte minden Ă©tkezĂ©shez hozzĂĄjĂĄrulnak. Frissen tĂ©pett fƱszernövĂ©nyekkel szĂłrjĂĄk meg az Ă©teleket, Ă©s kĂŒlönfĂ©le Ă©tkezĂ©sekhez, mint levesek, tĂ©szta- Ă©s rizsĂ©tkezĂ©sek, salĂĄtĂĄk, pörköltek, töltött tĂ©sztĂĄk Ă©s tekercsek is kĂ©szĂthetĆk velĂŒk. A leggyakrabban hasznĂĄlt fƱszernövĂ©nyek közĂ© tartozik a koriander (rau mĂči), a thai bazsalikom (rau hĂșng quáșż), a lila perilla (tĂa tĂŽ), a fehĂ©r perilla (kinh giá»i), a vietnami koriander (rau rÄm), a mexikĂłi koriander (mĂči táș§u), a citromfƱ (sáșŁ), a chili paprika (á»t), a galangĂĄl (riá»ng), a gyömbĂ©r (gừng), a kellemes illatĂș balzsamfƱ (ngĂČ), a kurkuma (nghá»), a csillagĂĄnizs (hoa há»i), a tamarind (me), az öt fƱszer keverĂ©ke (ngĆ© vá» hÆ°ÆĄng) Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłk.
FĆzĂ©si technikĂĄk
- ChiĂȘn, rĂĄn: sĂŒlt Ă©telek.
- XĂ o: kis mennyisĂ©gƱ olajban törtĂ©nĆ sĂŒtĂ©s folyamatos kevergetĂ©ssel.
- Kho: pårolt ételek.
- Háș§m: lassĂș fĆzĂ©s sok fƱszerrel Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkkal.
- Rim: pĂĄrolĂĄs (a vĂz ĂĄltalĂĄban nem fĆ).
- Luá»c: vĂzben fĆzött Ă©telek.
- Háș„p: pĂĄrolt Ă©telek.
- Om: kerĂĄmia edĂ©nyben törtĂ©nĆ fĆzĂ©s.
Here is the Hungarian translation of the text you provided: ---
Tipikus vietnami ételek
Levesek
- Phá» - Leves szĂ©les rizstĂ©sztĂĄval (phá»), hĂșskockĂĄkkal tĂĄlalva - ĂĄltalĂĄban marhahĂșssal (phá» bĂČ) vagy csirkehĂșssal (phá» gĂ ), zöldsĂ©gekkel Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel (hagyma, Ășjhagyma, koriander, thai bazsalikom), amit csont- Ă©s hĂșsvibrĂĄlĂł levessel öntenek le, Ă©s kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel (fahĂ©j, csillagĂĄnizs stb.) ĂzesĂtenek. A levest lime-mal, chilivel Ă©s halas szĂłsszal ĂzesĂtik.
- BĂșn bĂČ Huáșż - TĂ©szta leves, marhahĂșssal, citromfƱvel, korianderrel, lime-mal, garnĂ©laszĂłsszal Ă©s babcsĂrĂĄval.
- BĂșn MáșŻm - Tengeri Ă©telt tartalmazĂł leves (garnĂ©larĂĄk, kalamĂĄr) Ă©s rizstĂ©szta.
- Canh chua - Halleves karambolĂĄval, ananĂĄsszal, paradicsommal Ă©s tamarindos alapĂș levessel, kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel Ă©s gyĂłgynövĂ©nyekkel ĂzesĂtve. ĂltalĂĄban tengeri herkentyƱket is hozzĂĄadnak.
HĂșsĂ©telek
- BĂșn cháșŁ - Grillezett sertĂ©shĂșs rizstĂ©sztĂĄval (bĂșn), gyĂłgynövĂ©nyekkel, zöldsĂ©gekkel Ă©s halszĂłsszal (nưá»c cháș„m)
- Thá»t bĂČ kho - PĂĄrolt marhahĂșs zöldsĂ©gekkel (rĂ©pa, retek, hagyma), tĂ©sztĂĄval Ă©s kĂŒlönfĂ©le fƱszerekkel.
- BĂșn bĂČ Nam Bá» - SalĂĄta rizstĂ©sztĂĄbĂłl, salĂĄtĂĄbĂłl, sĂŒlt marhahĂșsbĂłl, hagymĂĄbĂłl, babcsĂrĂĄbĂłl Ă©s egyĂ©b zöldsĂ©gekbĆl, amit lĂ©vel leöntve tĂĄlalnak, durvĂĄra tört földimogyorĂłval Ă©s sĂŒlt hagymĂĄval megszĂłrva.
- GiĂČ lỄa - SertĂ©shĂșs szalĂĄmi.
Tekercsek és palacsintåk
- BĂĄnh cuá»n - PĂĄrolt tekercs, vĂ©kony rizstĂ©sztĂĄval, töltve gombĂĄval Ă©s sertĂ©shĂșssal, sĂŒlt hagyma darabokkal megszĂłrva, Ă©s halszĂłsszal tĂĄlalva.
- Nem cuá»n - Gyakran gá»i cuá»n nĂ©ven is ismert, friss tekercsek sertĂ©shĂșssal vagy garnĂ©lĂĄval, zöldsĂ©gekkel Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel, rizspapĂrba csomagolva, halszĂłsszal tĂĄlalva.
- Nem rĂĄn - Ismert jarnyekĂ©nt. SĂŒlt tekercsek rizspapĂrbĂłl, töltve hĂșs, gomba, tĂ©szta Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłkkal, Ă©s halszĂłsszal tĂĄlalva.
- BĂĄnh xĂšo - SĂŒlt palacsinta rizslisztbĆl, kurkumĂĄbĂłl Ă©s kĂłkusztejbĆl, töltve sertĂ©shĂșssal, garnĂ©lĂĄval, babcsĂrĂĄval, salĂĄtĂĄval Ă©s fƱszernövĂ©nyekkel.
Rizs ételek
- XĂŽi - RagadĂłs rizs, kĂŒlönbözĆ hozzĂĄvalĂłkkal, pĂ©ldĂĄul Ă©desen cukorral, kĂłkusztejjel, hĂŒvelyesekkel, diĂłval, gyĂŒmölcsökkel, vagy sĂłsan hĂșssal, hĂŒvelyesekkel stb.
- BĂĄnh chưng - HagyomĂĄnyos, ragadĂłs rizsbĆl kĂ©szĂŒlt torta, sertĂ©shĂșssal Ă©s mungĂł babbal. Az összetevĆket dong lĂĄ levĂ©lbe csomagoljĂĄk, latin neve Phyllodes placentaria, Ă©s ebben fĆzik. Ezt az Ă©telt hagyomĂĄnyosan a vietnami ĂșjĂ©v (Táșżt) ĂŒnnepein fogyasztjĂĄk.
PĂ©ksĂŒtemĂ©nyek
- BĂĄnh mĂŹ - Vietnami bagett, pĂĄstĂ©tommal, majonĂ©zzel, savanyĂș rĂ©pĂĄval Ă©s fehĂ©r retek, uborkĂĄval, chilivel Ă©s kĂŒlönfĂ©le hĂșsokkal, mint grillezett hĂșs, vietnami szalĂĄmi, sĂŒlt tofu Ă©s egyĂ©b hozzĂĄvalĂłk.
Desszertek
- BĂĄnh rĂĄn - SĂŒlt gombĂłcok ragadĂłs rizslisztbĆl, Ă©des mungĂł bab pasztĂĄval, jĂĄzmin illattal, Ă©s szezĂĄmmagban meghempergetve. A jĂĄzmin illatot csak Ă©szak-VietnĂĄmban hasznĂĄljĂĄk.
Italok
- TrĂ viá»t - Vietnami (zöld) tea.
- CĂ phĂȘ ÄĂĄ - ErĆs kĂĄvĂ© jĂ©ggel Ă©s sƱrĂtett tejjel.
- Nưá»c MĂa - CukornĂĄd lĂ©.
- RÆ°á»Łu ráșŻn - KĂgyĂł a rizs desztillĂĄtumban vagy desztillĂĄtum, amit kĂgyĂł folyadĂ©kkal (vĂ©r, epe, mĂ©reg) kevernek.
ForrĂĄs: https://cs.wikipedia.org/

Az Ăn Ă©rtĂ©kelĂ©se
VĂĄlasz hozzĂĄadĂĄsa hozzĂĄszĂłlĂĄshoz: